El Camino - 22. nap

2019.04.19

Foncebadón - Ponferrada 27,3 km, szintkülönbség 1000 méter, elégetett kalória 1900, 9 óra

Hát ez a szállás nagyon nagy élmény volt. Hatalmas arc a pasi, aki csinálja. Vacsoránál jó asztalhoz kerültem, mert mindenki vegetáriánus volt, ezért enyém volt az összes hús. Annyi féle ember van itt, elképesztő. Lengyel-német orvos, olasz fizikus, ausztrál pár, akik évek óta járják a világot a hátizsákukkal, osztrák szociológiából doktoráló nő, aki nem tudja hogyan tovább, elképesztő mennyi történetet megismerhetünk az út alatt. Imádok itt lenni. Hihetetlen, hogy eltelt 3 hét.

Az igazat megvallva az ausztrál párra kicsit haragszom, mert minden szomszédunknál jártak már, csak Magyarországon nem. Azzal indokolták, hogy a környező országoknak nagyon régi a történelmük és érdekesek...vissza kellett fogni magam....nagyon... Szlovákiáét leírom egy sms-ben, mégis ott már voltak, de nálunk nem. Azzal vígasztalom magam, hogy a szomszédaink valójában mi voltunk, végeredményben jártak nálunk.

Amint meglátták, hogy négy tányért fogok a kezemben, azonnal befogtak pincérnek, cserébe a munka végén kaptam gyümölcsöt. A vacsora nem csak finom volt, hanem sok is, ritka pillanat, amikor a magas minőség a nagy mennyiséggel találkozik. Kancsóban hozták a bort, előételnek saláta volt, szalámik, bacon, sonka, sajt, kenyér, főételnek paella, de akkora mennyiségben, hogy egy órán keresztül ettük a bort kortyolgatva, desszertnek pedig fagyit kaptunk. Rengeteget beszélgettünk, nevettünk, nagyon jó volt. Egyszer visszajövök, remélem.

A meleg miatt megnőtt a fogyasztásom. Eddig 1 sör/25 km volt, mostanra dupla annyit iszom. Molinasecaban álltam meg az elsőt elkölteni, majd dolgom végeztével indultam is tovább, amikor megláttam egy tagbaszakadt, hatalmas méretű, kigyúrt egyént. Gondoltam anyag gyűjtés gyanánt leszólítom, biztos érdekes ember lehet.

- Szia! Vigyem a karodat? Nehéznek tűnik.

- Hö.

Ebből arra következtettem, hogy nem voltam vicces. Egyébként tényleg hatalmas karja volt, szerintem darabja 50 kiló.

- Nem baj, nem kell beszélgetnünk, nekem elég ha az árnyékodban mehetek.

Erre semmilyen válasz nem érkezett, szóval ballagtunk így egy darabig. Akkora árnyéka volt a srácnak, még az állatok is behúzodtak mögé hűsölni vagy a gravitációs mezeje vonzotta oda őket.

Már egészen megszoktam a tempót, amikor a telefont a füléhez emelve, mondott valamit, talán olaszul és rá 5 percre ott termett egy lakókocsi, rajta caminos reklámmal. A pasi beszállt és tovább hajtottak.

Számomra a hátizsák előre küldése sem elfogadható, de ez teljesen kiverte a biztosítékot. Azon felül, hogy EZ EGY ZARÁNDOKÚT, a negyven literes zsákomat sokallom, ő meg egy házzal csinálja meg az utat, aminek a végén ugyanúgy átveszi majd azt az oklevelet, amit a 800 km tisztességes megtételéért kapnak az emberek.

Beérve Ponferradaba megnéztem a Pilgrim Office falán található térképet, merre találok alberguet. Konstatálva, hogy három lehetőségem is van, megnéztem a legközelebbit. Rögtön az Office melett 10 méterre van egy, de ne menjetek be. Reggeli, minden nélkül, csak az ágy 12 euró, ami ugyanúgy emeletes és ugyanúgy 6-30 emberrel alszol egy szobában, mint az adomány alapú szállásokon, már amikor van ilyen, most szerencsére akadt egy. 2 db emeletes ágy van egy szobában a San Nicholas de Flue albergueban, ahol donativo (adomány alapú) a szállás. Nagyon kedvesek, segítőkészek, még a táskámat is felkapták és bevitték helyettem a szobába. Lezuhanyoztam és elmentem a postára, hogy megérdeklődjem, mennyibe kerül egy nano csomag feladása Magyarországra. Szándékosan a legkisebbel kezdtem, mert a zarándokok keresztet vetnek és jobbra köpnek valahányszor megérdeklődöm a postai árakat, emiatt arra számítottam, hogy a pénzen felül még vetkőznöm is kell majd, ha haza szeretnék valamit küldeni. Annyira lebarnultam, hogy menet közben a spanyolok előre köszöntek. Egyébként nagyon kellemes kis város ez a Ponferrada, kicsit olyan érzésem van, mintha már lettem volna itt, ami nincs kizárva, ha egy-két részeg éjszakára gondolok. A postához természetesen egy hatalmas lépcsősor vezet fel, én az ilyen helyeket a kutya barát helyekre asszociálva, nem zarándokbarát területeknek hívom. Szerencsére a kocsmáknál sosincs lépcső, bár a rokkant nyugdíj is cseppfolyósítható, semmi pánik.

Szóval betértem erre az egyébként Ritz Hotel előterére emlékeztető 5 csillag superior postára. Belekezdtem a mondandómba, amikor szólt a nő, hogy sajnos nem tud más nyelvet, csak a spanyolt. A kollégái szintén, tehát elkezdődött az activity. Nem sokra rá, már a fél posta ott volt és figyelte, mit akarok. 20-30 perce mutogattam, hogy hány szó, összetett, hova kell küldeni, de nincs nálam, amit postáznék, csak érdeklődöm stb, amikor arra lettem figyelmes, hogy a takarítónő minket néz. Gondoltam, biztos vicces látvány lehetünk, ezért zavartalanul folytattam tovább a tevékenységet, amikor letéve a felmosót odajött hozzám. Síri csend lett, mindenki őt nézte, aztán gyönyörűen angolul megkérdezte mit akarok, utána odafordult a kollégákhoz és elmondta spanyolul ugyanazt, majd ment vissza felmosni.

Kiakadtam. Itt áll előttem a fél posta. A strategic finance department, az asset optimisation expertise workgroup, a corporate customers relations office, erre a takarítőnő szólal meg angolul. Az élet megint a munkás osztályt igazolta.

Nos, 500 grammos csomag 6,5 euró + 2,2 a doboz. Az 1 kilós csomag 12,9 euró + 2,2 a doboz. Ne legyünk hülyék gyerekek, inkább kérdezzünk, mert rengetegen mennek haza feladott poggyásszal repjegyenként 10 000 Ft-ért, ahelyett, hogy besétálnának a postára és kérdeznének. Persze ez a 60 literes hátizsákosokra nyilván nem vonatkozik, de nekem ennek hála a 40 literes zsákom belefér a kézipoggyászra vonatkozó keretbe.

Végig kavicsos, sziklás, lejtős út volt, mindenki vigyázzon, aki jön a Caminora, mert rengetegen elestek és megterhelő a térdnek. Ugyanolyan rossz lefelé menni, mint felfelé.

Rólam
Ausländer

 

Amióta 2015-ben felszálltam egy folyami hajóra dolgozni és világot látni, valami izgalmasabbat átélni, azóta keresem az újabb kalandokat, utazásokat és kihívásokat.

Az oldal elsősorban a Camino miatt jött létre, segítségnyújtás céljából azoknak, akik szintén készülnek az útra. Másodsorban azoknak, akik úgy döntöttek nekivágnak a külföldi munkavállalásnak és hajóra szállnak, Ausztriába mennek, esetleg Málta a célpontjuk.

 

© 2023 by Horváth Virág

Legyél az elsők között, akik értesülnek az új bejegyzésekről
  • White Facebook Icon